Arūnas Eitutis | 3 szeptember 2024

Épület- és létesítménygazdálkodási trendek 2022-ben

Tavaly közzétettünk egy cikket, amelyben áttekintést adtunk az épületüzemeltetési iparág 2020-ban legelterjedtebb trendjeiről – a figyelem a következőkre irányult épület- és létesítménygazdálkodási szoftverek, a fejlett technológiákra, az épületautomatizálásra és a dolgok internetének integrációjára. A 2020-as és 2021-es év azonban enyhén szólva is viharos volt. Sok szakember azt jósolta, hogy a globális világjárvány miatt jelentős változásokra lesz szükség a napi üzleti tevékenységekben.

A létesítmény- és épületirányítási rendszerek ágazata minden jel ellenére növekszik, és az elkövetkező években tovább fog növekedni. Várhatóan 2021 és 2026 között 7%-os CAGR-rel fog növekedni, és 2026-ra eléri az 1051 milliárd USD-t a 2020-as 749 milliárd USD-hez képest. Ugyanakkor, mint minden más ágazatnak, a létesítménygazdálkodásnak is vannak bizonyos kihívásai, amelyek innovatív megoldásokat igényelnek.

A COVID-19 világjárvány miatt a vállalkozásoknak biztosítaniuk kellett az alkalmazottak biztonságát és a szolgáltatások fenntartását, miközben lépést kellett tartaniuk a szabályozásokkal. Új munkahelyi stratégiák bevezetésére volt szükség a biztonság kezelése és a munkavállalók termelékenységének megőrzése érdekében. Így sok, sok ingatlannal rendelkező iparág fordult az innovatív megoldások felé.

Legfontosabb létesítménygazdálkodási trendek

Érintésmentes technológia

Az érintésmentes szolgáltatások mindig is a szolgáltatók figyelmének középpontjában álltak. Bár 2020-ig nem volt égető kérdés, jelentős előrelépések történtek ezen a területen. Az előrelépések elsősorban a menedzsmenttrendek terén történtek, ahogy az érintésmentes szolgáltatások kezdtek normává válni. Mostanra ez az egyik legfontosabb létesítménygazdálkodási trenddé vált világszerte.

Az érintésmentes szolgáltatások minél több területen történő bevezetése számos előnnyel jár. Bár a bevezetés még mindig lassabb, mint más területeken (például a kiskereskedelemben), jó okunk van feltételezni, hogy az érintésmentes technológia nemcsak az ügyféloldalon, hanem az üzleti oldalon is javíthat. A McKinsey szerint a vállalatok az érintésmentes technológiát a biztonság, a védelem és egyéb szempontok javítására használhatják a kulcsfontosságú üzleti területeken.

Például az érintésmentes technológia bevezetése a létesítményekben javíthatja az energiahatékonyságot és csökkentheti a szénlábnyomot. Másrészt az érintésmentes technológia gyakran jelentősen gyorsabb. A szükséges technikai eszközök babrálására és keresgélésére, illetve az olyan dolgok, mint a PIN-kódok vagy jelszavak megjegyzésére fordított időpazarlás a múlté lehet.

Végül, ezek a látszólag apró változtatások és fejlesztések gyorsan hatalmas időmegtakarítást eredményezhetnek. Míg egy ember, aki az érintésmentes technológiát használja, csak néhány másodpercet takaríthat meg, addig több száz alkalmazott, aki ugyanezt teszi, jelentős hatást érhet el. Szép bónuszként a dolgozók elégedettsége is jelentősen megnő, mivel gyorsabban és kevesebb gonddal tudják majd elvégezni a feladataikat.

A dolgok internete (IoT)

A dolgok internetét azon kevés áttörések egyikének tekintik, amelyek képesek forradalmasítani az üzleti élet bizonyos területeit. A létesítménygazdálkodásban ez gyakran az érzékelőtechnológia és más szükséges eszközök integrálását jelenti, hogy hozzáférést kapjunk a rendkívül részletes és valós idejű adatokhoz.

Az IoT-eszközök lehetővé teszik a létesítménygazdák számára, hogy számos különböző ágazatból származó adatokat kombináljanak. Emellett könnyen végezhetnek eszközkövetést, leltárkezelést és távfelügyeletet szoftverplatformokon keresztül.

Mivel a csatlakoztatott eszközök egyetlen rendszerbe táplálják az adatokat, a létesítménygazdák nagyszerűen felhasználhatják ezeket az információkat. Az intelligens épületekkel való fokozott interakció megszerzésén kívül az összes többi előnyt is felhasználhatják a fejlesztések széles skálájára:

  1. Érzékelő alapú automatizálási funkciók. Az érzékelőtechnológia hihetetlen mennyiségű környezeti és egyéb adatot tud szolgáltatni, lehetővé téve a létesítményvezetők számára, hogy betekintést nyerjenek olyan részletekbe, mint a hőmérséklet és a helyiséghasználat. Vészhelyzet vagy felmerülő kockázat esetén a létesítményüzemeltető emberi beavatkozás nélkül is megoldhat bizonyos problémákat.
  2. Csökkentett változó költségek. Az eszközök által szolgáltatott adatok feltárhatják az erőforrások rugalmasabb felhasználásának lehetőségeit. Például a zöld épületek és más hasonló létesítmények betekintést nyerhetnek a felhasználási mintákba. Ezek a minták elemezhetők a hő-, villamosenergia- és egyéb közműhasználat hatékonyságának növelése érdekében.
  3. A munkavállalók hatékonysága és jóléte. A vezetői szoftverrel integrált érzékelő technológia lehetővé teheti a munkavállalók számára, hogy javítsák döntéshozatali folyamatukat. A létesítményhasználatra vagy a fennmaradó területre vonatkozó részletek megismerése lényegesen kevesebb időt vesz igénybe, így jobban tudnak az eredmények elérésére összpontosítani. Emellett a dolgozói élmény is javulhat, ha az IoT-t a létesítmények optimalizálására használják (pl. a hő- és páratartalom optimális szinten tartása).
  4. Analitika és átláthatóság. A létesítménygazdálkodás egyik másik kulcsfontosságú trendje a valós idejű és pontosabb adatok keresése. Sok vállalat számára az élen járás azt jelenti, hogy képes a munka hatékonyságára és a lehetséges fejlesztésekre vonatkozó részletes információk elemzésére. Az IoT sokkal több adatot hoz magával a berendezések használatáról és az alkalmazottak hatékonyságáról, ami egy idő után javítja a munkafolyamatokat. Végezetül a valós idejű információkhoz való hozzáférés azt jelenti, hogy az ügyfeleknek bármikor frissítéseket tudunk nyújtani, amikor csak kérik.
  5. Kockázatcsökkentés. A mozgásérzékelők és egyéb rendszerek jelentősen javíthatják valamennyi létesítmény biztonságát. Az olyan biztonsági eszközök, mint a kamerák és az azonosító megerősítés, segítenek a létesítményi szakembereknek felfedezni és kiküszöbölni a kockázatokat, mielőtt azok nagyobb problémává válnának. Emellett a létesítménygazdák ezeket a rendszereket arra is használhatják, hogy megtalálják a biztonsági réseket.
  6. Előrejelző karbantartás. Mivel az IoT-eszközök rengeteg információval látják el a vállalatokat a létesítményekről, pontosabb karbantartási előrejelzéseket lehet készíteni. Ahelyett, hogy az esetleg elavult papíralapú adatokra támaszkodnának, a létesítményekben lévő berendezések vezeték nélküli protokollokon keresztül továbbíthatják az információkat, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a felmerülő igényekre.

A dolgok internete azért kapott olyan nagy visszhangot, mert minden létesítmény számára előnyös lehet. Még a régebbi épületek is számos területen jelentősen bővíthetők. Természetesen a régebbi rendszereket le kell majd cserélni, mivel a szoftverszolgáltatók esetleg úgy léptek túl rajtuk, hogy nem biztosították az integrálhatóságot.

Bár ez az egyik legfontosabb létesítménygazdálkodási trend, még mindig nem terjedt el széles körben. Az IoT-eszközök gondos, következetes menedzsmentre támaszkodnak ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. Ezek nem egy “tűz és felejtsd el” megoldás. A legtöbb vállalatnak szüksége lesz olyan alkalmazottakra, akik képesek lesznek az IoT-eszközök karbantartására és fejlesztésére összpontosítani.

Ezen túlmenően a szükséges kezdeti költségek elriaszthatják a létesítményvezetést attól, hogy ezt az utat válassza. Bár az IoT-eszközök hihetetlen előnyökkel járhatnak, a költségvetési korlátok miatt a mai létesítménygazdák máshol keresik az ingatlanjaik fejlesztését.

Végül az IoT hamarosan szükségszerűséggé válhat. A mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a robotlétesítmény-felügyelet jövője nincs már túl messze. Mindezen fejlesztések működéséhez jól integrált IoT-eszközökre lesz szükség, mivel az automatizálás minden szoftverágazatban olyan információfeldolgozásra épül, mint a korábban említett érzékelőadatok.

Autonóm munkaerő

A technikusok nagyobb önállóságának és függetlenségének biztosítása az egyik legfontosabb létesítménygazdálkodási trend. Egyes létesítménygazdák eltávolodnak attól a gondolkodásmódtól, hogy a több rezsi jobb. Felismerték, hogy a terepi szervizelés terhét már most is a technikusok viselik, mivel ők végzik a műszaki és az ügyfélkapcsolati feladatokat egyaránt. Lényegében ők maguk is részt vesznek a projektmenedzsmentben.

Ahelyett, hogy a technikusok minden apró részletet jelentenének a back-office-nak, a mai létesítménygazdák azt keresik, hogyan biztosíthatnának számukra nagyobb függetlenséget. Végül is a jelentéskészítés időigényes, és ha felesleges vagy automatizálható, akkor értékes időt és képességeket veszítünk.

Ezért a létesítménygazdák keresik a módját annak, hogyan csökkenthetik a felesleges helyszíni kommunikációt és a mobil képességeket anélkül, hogy ez a szolgáltatás minőségét befolyásolná. Ha megfelelően végzik, ez lehetővé teszi, hogy mind a back office, mind a technikusok jobban összpontosíthassanak az aktuális feladatokra anélkül, hogy sok bürokratikus mozzanaton kellene keresztülmenniük.

Az autonómia azonban csak akkor biztosítható megfelelően, ha a technikusok mindenkor megfelelő ismeretekkel és eszközökkel rendelkeznek. Általában ez azt jelenti, hogy a helyszíni szerviz- és létesítménygazdálkodási szoftverek segítségével az alkalmazottak valós idejű hozzáférést kapnak a fontos információkhoz. A megfelelő létesítménygazdálkodási szoftverek olyan digitális platformot hozhatnak létre, ahol minden szükséges tudás tárolva van, anélkül, hogy állandó emberi beavatkozásra lenne szükség.

Az ilyen szoftverek bevezetése lehetővé teszi az alkalmazottak és a technikusok számára egyaránt a teljes szervizfolyamat racionalizálását. A fontos információkhoz való valós idejű hozzáférés nagymértékben javítja az alkalmazottak általános tapasztalatát, mivel hatékonyabban tudnak szolgáltatásokat nyújtani. Emellett lehetőséget kapnak arra, hogy időben frissítéseket végezzenek a helyszínen, mivel az ügyfelek hatékonyabban nyújthatnak be szervizkérelmeket.

Végül pedig az autonóm munkaerő kevesebb időt pazarol az automatizálható feladatokra. Ha a legjobb tehetségek űrlapok kitöltésével vagy más ismétlődő feladatokkal töltik az idejüket, akkor ezt az időt nem azzal töltik, hogy értéket teremtsenek az ügyfelek számára. Ahogy már évek óta, azok a vállalatok, amelyek mindent nyaktörő sebességgel automatizálnak, gyakran felülmúlják azokat, amelyek nem automatizálnak.

Energiagazdálkodás és fenntartható megoldások

Az energiatakarékos, megújuló energiát hasznosító és fenntartható üzleti fejlesztési megoldások egyre nagyobb teret hódítanak. A kormányok világszerte kezdik támogatni azokat a vállalatokat, amelyek a megújuló forrásokból származó energia beszerzésére összpontosítanak. Emellett egyes országok kormányai büntetéseket vezetnek be azok számára, akiknek nagy a szénlábnyomuk.

Az elkövetkező években a fenntartható vállalkozások várhatóan egyre nagyobb vonzerőt, befektetéseket és érdeklődést kapnak a piaci szereplőktől, ami az egész piacot a zöldebb és fenntarthatóbb oldal felé mozdítja el. Ezek a környezettudatos létesítménygazdálkodási trendek valószínűleg a végtelenségig folytatódni fognak.

A fenntartható létesítménygazdálkodáshoz nyújtott támogatásokból származó gyakorlati előnyök azonban nem az egyetlen előny. A nyilvánvaló környezeti felelősségvállaláson kívül a zöld épületekben való munkavégzés javíthatja a munkavállalók általános tapasztalatát.

Ahogy egyre több ember fektet be a környezetvédelembe, néhányan olyan vállalatokat keresnek, amelyek ugyanezt teszik. Így a fenntartható megoldások alkalmazása a létesítményekben javíthatja az általános morált, és vonzóbbá teheti a vállalatot az alkalmazottak és a kormányok számára.

Végezetül, van valami, amit a fenntartható létesítménygazdálkodás megítéléséről is el kell mondani. Okkal hihető, hogy a fenntartható megoldások alkalmazása előnyös lehet a márka megítélése, a marketing és a PR szempontjából. A környezettudatos ügyfelek esetleg olyanokat keresnek, akik ugyanezt teszik, ami lehetőségeket teremt a menedzserek számára.

Parkolás és forgalomirányítás

A hosszú munkába járás a munkahelyi boldogtalanság egyik fő oka. Még az olyan modern megoldások, mint a rugalmas munkaterületek és a coworking terek is kevéssé segítik a hosszú ingázás gyötrelmének csökkentését. Ha mindehhez hozzáadjuk a parkolási problémákat, amelyek a világ nagy részén elterjedtek, a negatív hatások gyorsan súlyosbodnak.

Emellett a parkoláskezelés jelentősége is robbanásszerűen megnőhet. A McKinsey tanulmánya kimutatta, hogy az ingázók 90%-a nem érezné magát biztonságban a tömegközlekedés használatában a világjárvány után. Ezek az érzések azt jelzik, hogy a személygépkocsik használata ingázásra még nagyobb lehet, mint korábban, ami még inkább megterheli a létesítmények közelében lévő parkolóhelyeket.

Ezért nem meglepő, hogy a parkolás- és forgalomirányítás az egyik legújabb létesítménygazdálkodási trend. A vállalatok keresik a módját annak, hogyan csökkenthetik az ingázás hatását, és hogyan javíthatják a létesítmények közelében lévő parkolóhelyeket.

Természetesen a parkolás javításának elsődleges módja az, hogy az adott létesítményhez közeli szabad telkeket keresünk. A parkolás javításának azonban számos más módja is van. Egyes vállalkozások olyan speciális szoftvereket keresnek, amelyek pontos használati adatokkal szolgálnak számukra. Ezeket az információkat aztán felhasználják a tervek kidolgozásához és a jövőbeli igények előrejelzéséhez.

A parkolás javításának másik módja, hogy egyesíti erőit más, a közelben lévő vállalatokkal. A különböző iparágakban dolgozó vállalkozások parkolási igényei nem egyformák. Például egy helyszíni szervizszolgáltató cégnek rugalmasabb lehetőségekre lehet szüksége, ha a technikusaiknak gyakran kell bejutniuk a hátsó irodába. Az informatikai vállalatoknak viszont általában meglehetősen kötött követelményeik vannak.

Így a szomszédos vállalkozásokkal való kommunikáció lehetőséget teremthet a parkolóhelyek megosztására (ingyenesen vagy más módon). Mivel a parkoláshoz való megfelelő hozzáférés a munkavállalók mindennapi életének fontos részét képezi, ezért ha valaki tesz valamit azért, hogy javítsa ezt a szempontot, az óriási előnyökkel járhat.

Integrált létesítménygazdálkodás

A munkaterek egyre összetettebbé váltak. Korábban a létesítményekből származó adatok többsége silózott volt, ami azt jelentette, hogy azokat egy adott rendszerben tárolták, és soha nem mozdították ki onnan. Az integrált létesítménygazdálkodás célja, hogy ez megváltozzon.

Az integrált létesítménygazdálkodás azt jelenti, hogy olyan megoldásokat használunk, amelyek számos forrásból gyűjtenek adatokat, hogy betekintést nyerjünk a nem hatékony működésbe és a lehetséges fejlesztésekbe. Például a sok ingatlannal rendelkező vállalatok megpróbálhatják csökkenteni a szolgáltatókkal kötött egyedi szerződéseket a szolgáltatások összevonása érdekében.

A létesítménygazdálkodás egyéb szempontjai, például a folyamat felügyeletére használt technológiai halmaz, csonkolhatók és normalizálhatók az összes létesítményre vonatkozóan. Ezáltal csökken a szükséges szoftverlicencek száma, és az alkalmazottak jobban megértik a munkafolyamatokat az egész vállalaton belül, mivel nem kell újratanulniuk.

Ugyanez vonatkozik a fizikai berendezésekre is. Az integrált létesítménygazdálkodás célja a leltárkészlet konszolidálása az egész vállalaton belül. Lényegében az a cél, hogy a készletekre és berendezésekre vonatkozó összes információ egy helyen legyen. Így a vezetők és a technikusok pontosabban megismerhetik a vállalkozás képességeit és igényeit. Ezenfelül feltárhatja az eddig észrevétlenül maradt hatékonysági hiányosságokat (pl. az egyik épületben túl sok, a másikban pedig túl kevés egyéni védőfelszerelés van).

Végül, mivel a rugalmas munkaterületek egyre inkább terjednek, csökkenteni kell az általános különbségek mennyiségét (pl. a szoftverek, rendszerek stb. terén). Ellenkező esetben az ilyen folyamat hatékonysága csökken. Ahelyett, hogy mindenkit több tető alá irányítanának különböző szabályokkal, ezek az integrált létesítménygazdálkodási trendek arra irányulnak, hogy az egész vállalatot egyetlen tető alatt irányítsák.

A létesítménygazdák felszerelése FSM szoftverrel

A fenti létesítménygazdálkodási trendek mindegyike a technológia és a szoftverek fejlődésére támaszkodik, hogy előnyökhöz jusson. A modern létesítménygazdálkodás szinte lehetetlen a megfelelő integrációk nélkül.

A vállalatokon belüli ingatlangazdálkodás javításának egyik elsődleges módja a létesítmény- és helyszíni szervizkezelési megoldások bevezetése. Ezek a megoldások nagymértékben hasonlítanak a CRM-hez, azonban a létesítmények használatának és a helyszíni szervizmunkások munkafolyamatainak optimalizálására szolgálnak.

A létesítménygazdálkodásban az FSM szoftver gyakran az optimalizálás elsődleges mozgatórugója. Bár az új megoldások megszokása időbe telik, számos előnnyel járnak, például jobb előrejelzéseket biztosítanak a megelőző karbantartáshoz, és lehetővé teszik az adatvezérelt döntéshozatalt.

Egy McKinsey-tanulmány szerint azok a vállalkozások, amelyek alkalmazottai jobban képzettek az adatkoncepciók terén, gyakrabban magasan teljesítenek. A helyszíni szerviz- és létesítménygazdálkodásban az FSM-megoldások jelentik az első lépést az adatvezérelt döntéshozatal felé.

Ezért, mivel a létesítménygazdálkodási vállalatok egyre több lehetőséget keresnek az optimalizálásra, az FSM-szoftver az egyetlen módja annak, hogy lehetőségük legyen az élen maradni.

Következtetés

A létesítménygazdálkodás gyorsan fejlődő terület. A legtöbb vállalkozás ezen a területen a nagyobb hatékonyság és a működési költségek csökkentése érdekében a digitális átalakuláson gondolkodik vagy azt hajtja végre. A létesítménygazdálkodási szoftverek bevezetése azonban más iparágakhoz képest lassú volt. Ez azonban váratlan áldásnak tekinthető – van egy egyszerű és hatékony módja annak, hogy az élen maradjon, és esetleg még a versenytársakat is megelőzze.

A létesítményhasználat és -kezelés optimalizálásának módjait keresi? A Frontu itt van, hogy segítsen. A dedikált FSM megoldás segít Önnek a helyszíni kiszolgáló személyzet irányításában és a létesítmények általános működési hatékonyságának javításában. Megoldásunk segíthet abban, hogy a versenytársak előtt maradjon anélkül, hogy nagyszabású átalakításon kellene keresztülmennie. Foglaljon demóhívást csapatunkkal, hogy megtudja, milyen előnyökkel járhat a Frontu az Ön vállalkozásában.

Arūnas Eitutis
Founder & CEO

Arūnas is spearheading the Frontu efforts as the company’s CEO but still finds the time to share some of his knowledge, expertise and experience in the FSM sector through our blog.

Egyszerűsítse a helyszíni szerviztevékenységet.

A Frontu könnyedén teszi lehetővé a sikeres helyszíni szerviztevékenységet. Próbáld ki magad.

Szerezzen egy bemutatót